Tanáraink

Ács Margit

1941. június 11-én született Újpesten. 1964-ben szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán. Egyetemi évei alatt a Szépirodalmi Könyvkiadó ösztöndíjasa volt, és lektori feladatokat kapott, így az ország legjobb kritikusai és szerkesztői között ismerkedhetett meg a kortársi irodalommal. 1964-től 1987-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987–1992 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője. Könyvkritikákat, tanulmányokat pályája kezdetétől publikál. 1972-től az évtized végégig sorozatban írta könyvkritikáit a Magyar Nemzet kulturális mellékletébe. 1975-ben jelentkezett novelláival, elbeszéléseivel. Számos magyar és idegen nyelvű antológiában szerepelt, a folyóiratok (pl. az újra indult Újhold c. periodika) rendszeres szereplője volt. A nyolcvanas évek végétől újra az esszé-, tanulmány- és kritikaíráshoz fordult, és 1992-től a Kortárs című folyóirat kritikai-, tanulmány- és esszé rovatát szerkesztette.

Főbb szépprózai művei: Csak víz és levegő (novellák, 1977); Beavatás (kisregény, 1979); Kard, korbács, alamizsna (elbeszélések, 1983); A gyanútlan utazó. Az esély (két kisregény, 1988).

Tanulmánykötetei: A hely hívása (esszék, kritikák, 2000), Jeleneink és múltjaink (esszék, kritikák, 2006).

Díjak: Első kötetesek díja (1977), Füst Milán-díj (1989), József Attila-díj (1991), Kölcsey-díj (1999), Arany János jutalom (2000), Az Év Könyve-díj (2001), Teleki Pál emlékérem (2006).

Egyéb: A Magyar Írószövetség Elnökségének tagja; 2002-ben beválasztották a Magyar Művészeti Akadémiába, ez évben az akadémia Elnökségébe is.

Ambrus Lajos

Ambrus Lajos (1950) József Attila-díjas író. Jelenleg a Kortárs főszerkesztője. A Vas megyei Egyházashetyén él.

Bednanics Gábor

Bednanics Gábor 1976. február 12-én született Budapesten. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben, egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. Magyar nyelv és irodalom, illetve összehasonlító irodalomtörténet szakon 2000 tavaszán, filozófia szakon 2002 tavaszán szerzett diplomát. 2000 őszétől 2003-ig a Magyar Irodalom doktoriskola ösztöndíjasa volt, a doktori fokozatot 2007-ben nyerte el. Doktori ösztöndíjasként szemináriumokat tartott az ELTE-n, 2003-tól pedig egy éven át megbízott előadóként oktatott ugyanott. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola adjunktusa.

Bényei Tamás

Boldizsár Ildikó

Mesekutató, író, meseterapeuta.
1983 óta foglalkozik nép- és műmesékkel, valamint klasszikus és kortárs gyermekirodalommal. Kutatásainak középpontjában annak vizsgálata áll, hogy milyen kapcsolat mutatható ki az ősi tündérmesék és a mai mesék között, és az egyes motívumok megváltozása miként módosítja a mesék jelentését. Elméleti munkái mellett saját meséket is ír, eddig három mesekönyve és tizenhét mesegyűjteménye jelent meg. Az utóbbi öt évben a meséket gyógyításra is használja, nevéhez fűződik a meseterápia módszere, amellyel elsősorban felnőtt férfiakat és nőket gyógyít.

Deák László

1946. október 9-én születtem Budapesten. A Fazekas Gimnáziumban érettségiztem 1965-ben. Még abban az évben behívtak katonának a határőrséghez, 1968-ban szereltem le. A Képzőművészeti Kiadónál helyezkedtem el mint dekoratőr, kiállításrendező, reklámos. 1969-től művészbarátaimmal megalakítottuk a No I elnevezésű képzőművész csoportot, kiállítások sora kezdődött ezzel. 1970-ben a Pannónia Rajzfilmstúdióba hívott munkatársnak a korszak egyik legeredetibb kísérletezője, Kovásznai György. Ekképp a továbbiakban több animációs film munkáiban működtem közre. 1980-ban Móricz Zsigmond ösztöndíjat kaptam, 1982-ben lettem irodalmi szerkesztő a Magvető Kiadóban. A rendszerváltás első évében vált ki a Magvetőből az Orpheusz Kiadó, amelynek mindmáig ügyvezetője vagyok. 1979 és 2006 között nyolc verseskötetem jelent meg (Magasles, 1979; A közös csapda, 1982; A gyarló esély, 1985; A változatlan hatalma, 1988; Az árvaság kora, 1994; Fojtatás, 2003; Emlékkönny, 2006.), ebből egy spanyol nyelvű válogatás. Kaptam az idők során IRAT-díjat, József Attila-díjat, Év Könyve-díjat, Füst Milán-díjat. Kritikai fogadtatásomra nem panaszkodhatom. Kétszer nősültem, két gyermekem van. Tíz éve özvegy vagyok.

Ferdinandy György

Grecsó Krisztián

József Attila-díjas író.
"1976-ban születtem egy Csongád-megyei faluban, Szegváron. Életem első tizennégy éve telt el ott, boldog elszigeteltségben. A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségiztem. Két felsőoktatási intézményt sikerült megszüntetnem. A békéscsabai Körösi-Csoma Sándor főiskola, tanulmányaimat követően eltűnt a föld színéről. A József Attila Tudományegyetem létezik, csak már nem így hívják. Öt évig éltem Csabán, a Bárka folyóirat lelkes szerkesztője voltam. Jelenleg Budapesten, Zuglóban élek. A Nők Lapja szerkesztőségéhez tartozom."

Háy János

Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-ig tanárként, 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Versekkel jelentkezett a nyolcvanas évek első felében. Első kötete (Gyalog megyek hozzád a sétáló uton) 89-ben jelent meg. Azóta tizenhét könyve jelent meg. A versek mellett ír kisprózát, regény és drámát. Számtalan rajza és festménye is megjelent. Maga illusztrálja könyveit, illetve készíti a könyvek borítóit. Prózaíróként a Dzsigerdilen c. török korban játszódó regénye hozta meg a szakmai és olvasói elismerést. Az utóbbi években mint drámaíró aratott sikert. A Gézagyerek és a Herner Ferike faterja c. darabját számtalan nyelvre lefordították és külföldön is bemutatták. Többek között megkapta a Füst Milán-díjat, a József Attila-díjat, a Szép Ernő díjat és a Palládium-díjat. Budapesten él. Két gyermeke van. Jelenleg szabad foglalkozású író

Horváth Viktor

1962-ben születtem, építőipari szakközépiskolát majd magyar szakot végeztem, tanítottam gimnáziumokban, voltam újságíró és művészetszervező, 1994-től publikálok prózát és versfordításokat, 2002-től formatörténettel és versstruktúra-elmélettel foglalkozó kurzusokat vezetek a Pécsi Tudományegyetemen. Első regényem 2004-ben jelent meg.

Jókai Anna

Jókai Anna író, esszéíró. Sokáig tanárként dolgozott, ám a pedagógia és az irodalom rokon szakmák. Már első, 1968-ban megjelent regényét szeretettel fogadta az olvasó és kritikus egyaránt, s azóta a pálya töretlenül folytatódik. Nem írói engedményekkel közelít az olvasókhoz, hanem a maga szintjén lévőknek tekinti őket, s ezzel igényt is ébreszt. Regényei, elbeszélései, drámái, esszéi azt az életet kutatják és mutatják fel, amelyet bármelyikünk él vagy élhet mostanában, de amelyet az írói tekintet ismertet fel, élet- és művészi tapasztalatot bővítve és gazdagítva. Józan tárgyilagossága, a hagyományokból bőven merítő realizmusa idővel "spirituális realizmussá" alakult át. Azt az embert láttatja velünk, aki személyiségében, kapcsolataiban is esendő, aki nem mindig képes helyesen cselekedni, aki olykor gonosz is, de aki mégis "ember", s azért jobbá, bölcsebbé tehető, ha a regény világában nem is, a létezésben, a művészet varázsa által bizonyosan.

Főbb művei:

Regények:
4447 (1968)
Tartozik és követel (1970)
Napok (1972)
Mindhalálig (1974)
A feladat (1977)
Jákob lajtorjárja (1982)
Az együttlét (1987)
Szegény Sudár Anna (1989)
Ne féljetek! (1998)

Novellák:
Kötél nélkül (1969)
A labda (1971)
Szeretteink, szerelmeink (1973)
A reimsi angyal (1975)
A panasz leírása (1980)
Jöjjön Liliputba! (1985)
Az ifjú halász és a tó (1992)
Vörös és vörös (1994)
Három (novellák, esszék, 1995)

Esszék:
Mi ez az álom? (1990)
A töve és a gallya (1991)
Perc-emberkék dáridója (1996)
Mennyből az ember (2000)
A mérleg nyelve I-II. (2002-2003)

Virágvasárnap alkonyán (versek, 2004)
Imitatio Christi (beszélgetések, 2004)
Brevárium (2005)
Majd (2005)
Továbbá 3 drámáját mutatták be.

Kiss Noémi

Gödöllőn születtem 1974-ben, először úsztam, majd vízilabdáztam, közben persze megtanultam fogalmazni. Ha nem írok, akkor rengeteget olvasok, annyit, hogy néha már karikás tőle a szemem. Még ma is szorgalmasan sportolok, anyukám a tornatanárom, hetente járok hozzá.

Életem nagy részét különféle városokban töltöttem, kollégiumokban, albérletekben, idegenek lakásán. Nem voltam lázadó. Budapesten végeztem iskoláimat, Miskolcra és a Svájc és Németország határán fekvő Konstanzba jártam egyetemre. Kalandos évek voltak, ami elengedhetetlen az íráshoz, akárcsak a sok utazás. Elbeszéléseimben városok és kissé különc figurák szerepelnek, kietlen tájak, és ismeretlen kelet-európai helyek tűnnek fel, olyanok, amelyeket láttam és megismerhettem, és olyanok is, amelyeket csak elképzelek, de sosem fogok látni, mégis valahogy hihetőnek tűnnek. Szeretem az extrém kalandokat és az érzelmi kihívásokat, érdekes, épp ezeket elbeszélőim is kedvelik. Szívesen fürkészem mások furcsaságait, először csak azért, hogy legyen miről írnom. De sajnos szerelmes típus vagyok, és ha végeztem, azon kapom magam, hogy beleestem egyik-másik figurámba.

Kovács István

(1945, Budapest) költő, polonista, műfordító, történész.
Az Elérhetetlen föld című antológiában, a Kilencek költőcsoport tagjaként mutatkozott be 1969-ben. Hat verseskönyve és több történelmi monográfiája jelent meg. A gyermekkor tündöklete című regényéből Budakeszi srácok címmel film készült. Az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa. Legutolsó kötetei, amely a XX. század lengyel történelmét, illetve a magyar lengyel történelmi és kulturális kapcsolatokat tárgyalja a Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél (Európa Könyvkadó, 2006), A lengyel légió lexikona, 1848 - 1849 (MTA Történettudományi Intézete, 2007), A barátság anatómiája (Széphalom könyvműhely, 2007).

Kukorelly Endre

1951. április 26-án születtem Budapesten. Az ELTE történelem-könyvtár szakára jártam. Egy ideig (4x) nem vettek föl, úgynevezett politikai okokból, két évig sorkatona voltam, az összesen 6 év. Túl erős, hogy polit. okok, nem csináltam semmit, pusztán, ez ma már nem is egészen érthető, igazából én sem értem, inkább a származásom miatt nem vettek föl, ún. osztályidegenek voltunk. Később részt vettem lapszerkesztésekben (Jelenlét, A '84-es kijárat), különféle szerkesztőségekben dolgoztam (Magyar Napló, Magyar Narancs, Lettre Internationale, Irodalmi Jelen), a Parnasszus főmunkatársa vagyok. A Szondy utcából kiköltöztem Szentistvántelepre, ahol gyerekkoromban a nyarakat töltöttem. 17 magyar nyelvű (és 13 idegen nyelvre fordított) kötetet publikáltam. 1994-ben jelent meg Farkas Zsolt kismonográfiája az írásaimról. A pozsonyi/budapesti Kalligram szerzője vagyok. "Kreatív írást" tanítottam a Képzőművészeti Egyetemen, Szekszárdon a Főiskolán és a Magyar Íróakadémián.

Könyvek
A valóság édessége Bp. Magvető 1984 (versek)
Maniere Bp. Magvető 1986 (versek)
Én senkivel sem üldögélek Bp. Pannon 1989 (versek)
A Memória-part Bp. Magvető 1990 (próza)
Azt mondja aki él Pécs, Jelenkor 1991 (versek)
Gedichte (Németre ford.: Gerd Adloff, Karin Höpp, Barbara Köhler, Irene Rübberdt, Susanne Scherrer, Andrea SeidlerBerlin, UVA 1992 (versek)
Egy gyógynövény-kert Bp. Magvető 1993 (válogatott versek)
Alguna salida (Spanyolra ford.: María Teresa Reyes-Cortés. Utószó: Jesús Tomé) Cuadernos Este-Oeste, Rio Piedras, Puerto Rico 1993 (versek)
Budapest-Papírváros Bp. Városháza 1994 (esszé Budapestről Gink Károly fotóival)
Napos terület Bp. Pesti Szalon 1994 (esszék, publicisztikák)
Mintha már túl sokáig állna Pécs, Jelenkor 1995 (próza)
Бpeгъm нa cпoмeнume (Bolgárra ford.: Sztefka Hrusanova) Szófia, PAN 1996 (próza)
Kedvenxc Pécs, 1996. Jelenkor (esszék)
Um jardim de plantas medicinais (Portugálra ford.: Fernando Pinto do Amaral, Demeter Mária, Laureano Silveira, Pedro Tamen) Quetzal Editores 1997 (versek)
Die Gedächtnisküste (Németre ford.: Andrea Seidler) Graz, Literaturverlag Droschl 1997 (próza)
Thomas Bernhard: In hora mortis Pécs, Jelenkor 1997 (versek, műfordítás)
H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. Pécs, Jelenkor 1998
Obrežje spomina (Szlovénre ford.: Gabriela Zver) Maribor, Nova Ozborja, 1998 (próza)
Malul-Memoria (Románra ford. Anamaria Pop) Bp., Pont Kiadó 1999. Bev: Simona Popescu: "Da, da, aşa. (próza)
Három 100 darab Pécs, Jelenkor, 1999 (próza)
Pa solisidan (Svédre ford., bev. Jorgos Alevras) Lund, Aegis Förlag, 1999 (versek)
Die Rede und die Regel (Németre ford. Hans Skirecki) Frankfurt, edition suhrkamp 1999 (próza)
Lieblyng (Németre ford. Baranyai Edit, Buda György, Zsuzsanna Gahse, Irene Rübberdt, Hans Skirecki) Stuttgart, Schloss Solitude, 1999 (esszék)
Skraj pamięci (Lengyelre ford. Zofia Kujawska-Köllő) Bp., Pont Kiadó, 2000 (próza)
Rom. A szovjetónió története Pécs, Jelenkor, 2000 (próza-esszé)
Kicsit majd kevesebbet járkálok Pécs, Jelenkor, 2001 (versek)
TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről Pozsony-Bp. Kalligram, 2003 (regény)
Samunadrág Pozsony-Bp. Kalligram, 2004 (gyerekversek)
Tri 100 komada (Három 100 darab. Horvátra ford. Christina Peternai) Osijek, Naklada EOS, 2005 (rövidprózák)
Ellentétes irányok Sepsziszentgyörgy, 2005 (rövidprózák)
Údolie Víl (TündérVölgy. Szlovákra ford. Jitka Rozsnyova) Pozsony-Bp. Kalligram, 2005 (regény)
Rom. A komonizmus története Pozsony-Bp. Kalligram, 2006 (esszé-próza)
Kukorelly Endre legszebb versei AB-ART, 2006 (válogatott versek)

Színdarab
Élnek még ezek? Katona József Színház Kamra, rendezte Máté Gábor. (2005-2006)

Díjak
Legjobb első kötet díj (1985), Év Könyve-díj (1991), Vilenica Kristálya díj (Szlovénia, 1992), József Attila-díj (1993), Weöres Sándor-díj (1994), Déry Tibor-díj (1995), Mikes Kelemen Kör (Hollandia) díja (1995), DAAD Berliner Künstlerprogram-ösztöndíj (1995), Wiepersdorf-Stipendium (1997), Alföld-díj (1998), Schloss Solitude-ösztöndíj, Stuttgart (1999), Jelenkor Kiadó nívódíja (2000), Herrenhaus Edenkoben-ösztöndíj (2001), Villa Waldberta-ösztöndíj, München-Feldafing (2002), Magyar Köztársaság Babérkoszorús Költője (2003) Márai Sándor-díj (2004), Palládium-díj (2004), Édes Anyanyelvünk-pályázat: a Katona József drámaírói pályázat nyertese (2005), POSZT, Vilmos-díj (2005), Csernus-díj (2005), Magyar Köztársasági Érdemérem Lovagkeresztje (2006)

Lackfi János

Lackfi János József Attila, Déry Tibor-, Illyés Gyula- és Salvatore Quasimodo-díjas író, költő, műfordító, kritikus 1971-ben született Budapesten. Hét verseskötete és öt gyerekverskötete jelent meg, továbbá egy regénye, két kisregénye és két meseregénye. Húsz műfordításkötetet publikált francia és belga szerzőktől. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 óta tanít francia, magyar és világirodalmat, műfordítást, 2004 óta pedig az ott működő Kreatív Írás Program vezetője. 1999 óta a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztője. Zsámbékon él, öt gyermek apja. Művei tizenkét nyelven olvashatók, többek között a honlapján (www.lackfi-janos.hu) is. Egy verseskötete és két kisregénye jelent meg franciául. A Magyar Műfordítók Egyesülete elnökségének tagja.

L. Simon László

L. Simon László 1972-ben születtet Székesfehérváron. Az ELTE magyar-történelem szakán diplomázott, majd Ph.D-ösztöndíjas volt. Kulturális menedzser és szőlész-borász mérnök szakos végzettséggel is rendelkezik. Író, szerkesztő, kulturális szakérő. 1998-2004 között a Fiatal Írók Szövetsége elnökeként tevékenykedett, 2004-től a Magyar Írószövetség titkáraként dolgozik. 2004-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. A Magyar Műhely, a Kortárs, a Kommentár című folyóiratok szerkesztője, 2007-ig a Szépirodalmi Figyelő című folyóirat főszerkesztője, jelenleg főmunkatársa. Ezek mellett a Ráció Kiadó szerkesztőjeként, valamint a Magyar Műhely Galéria kurátoraként is tevékenykedik. Rendszeresen publikál kritikákat, esszéket, tanulmányokat és szépirodalmi írásokat folyóiratokban, heti- és napilapokban. Két tudományos könyvsorozatnak a sorozatszerkesztője. Fotózik; vizuális költeményeivel, elektrografikáival számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt. Vizuális munkásságának részeként könyveket és könyvborítókat tervez. 2005-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója. 2007-ben József Attila-díjat kapott.

Eddig hét könyve jelent meg (köztük két kísérleti irodalmi, két verses, egy fotós, és két esszé- és tanulmánykötete jelent meg, valamint társszerzője egy, a Velencei-tó környékének szőlő- és borkultúráját bemutató könyvnek). Szerkesztésében többek között olyan, nagyobb szakmai sikert kiváltó kiadványok jelentek meg, mint a Vizuális költészet Magyarországon vagy a Munkás, paraszt, értelmiség, munkaverseny lázában ég (Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956) című könyvek.

2007-ben látott napvilágot a Versenyhátrány (A kultúrpolitika fogságában) című kötete, az elmúlt évek kultúrpolitikáját elemzi, értékeli. Japán hajtás című új könyve, valamint a Blaskó Péterrel közös, azonos című hangoskönyve a 2008-as könyvhétre jelent meg. Szintén 2008-ban jelenik meg a Velencei-tó fürdőkultúrájával foglalkozó Volt egyszer egy Velenczei-tó című kötete.

Felesége német szakos tanár, valamint fitnesz szakedző, személyi edző. Négy gyermekük van.

Marék Veronika

Réges-régen, 1937-ben születtem. Gyerekkorom egyetlen hosszú játék volt, és abban reménykedtem, hogy sose lesz vége.

Amikor pályát kellett választanom, nem tudtam, mitévő legyek. Annyi minden érdekelt! Sokmindent ki is próbáltam - ám a sors elterelt a tévutakról, s egy különös lehetőséget adott: a könyvkészítést. Kitalálom, megírom, megrajzolom - kell-e ennél jobb játék?

Szerencsére a gyerekek jól fogadták a könyveimet - s ezzel eldőlt a sorsom.

1956-ban jelent meg qz első, s azóta harminc-negyven képes mesekönyvet írtam és rajzoltam. A könyvek mellett írtam meséket, bábjátékokat, tévé- és rádiójátékokat, filmforgatókönyveket - például A kockásfülű nyúl 26 meséjét, amelyeket Richly Zsolt rajzolt meg és rendezett. Készítettem diafilmeket, képes történeteket, rejtvényeket, megjelentek társasjátékaim is. Közismert sorozataim a Boribon és Annipanni, valamint a Kippkopp könyvek.

Végzettségem: bábszínész és magyar szakos tanár.

Az alkotás játék. Így hát játszom egész életemben. S bár elmúltam 70 éves, még sok-sok tervet dédelgetek a szívemben.

Menyhért Anna

1969-ben született Budapesten. Kritikus, költő, irodalomszervező, szerkesztő. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett Budapesten. Az ELTE magyar-orosz-angol szakát végezte, s 2002-ben szerzett PhD fokozatot az Általános Irodalomtudomány programban. Tanított az Eötvös József Gimnáziumban, a Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékén, majd a Balassi Bálint Intézet Hungarológia Tanszékének volt a vezetője. 2000-2006 között a József Attila Kör elnöke, 2005 óta az Európai Írószövetség alelnöke, és 2007 óta a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület igazgatója.

Évek óta dolgozik az Anonymus Kiadó szerkesztőjeként, szerkesztette az Újraolvasó című irodalomtörténeti sorozatot, s a Belépő címűt, amelyben fiatal irodalmárok első tanulmánykötetei jelentek meg.

Felelős szerkesztője volt a Kortárs Irodalmi Olvasókönyvnek, amely 72 kortárs írótól közöl szemelvényeket, s rövid portrékban mutatja be őket.

Kritikáit és tanulmányait számos irodalmi lap közölte. Három kötete jelent meg: "Én"-ek éneke. Líraolvasás, 2008; Egy olvasó alibije, 2002; Elmondani az elmondhatatlant. Trauma és irodalom, 2008. Első verseskötete 2009 szeptemberében jelenik meg Szelence címmel a Palatinus Kiadónál. Több helyen tanított kritikaírást és kreatív írást.

Mezey Katalin

(1943. május 30., Budapest, szülei: Somogyi Katalin és Mezei Ferenc.) Költő, műfordító, prózaíró, 1963 óta publikál. 1967-ben diplomázott (ELTE-BTK). Tanárként, népművelőként, kulturális és üzemi lapok újságírójaként dolgozott, 1987-től az Írók Szakszervezete alapító főtitkára, 1989-től a Széphalom Könyvműhely vezetője. Három gyermek anyja. Férje Oláh János író. Füst Milán-, József Attila-, Artisjus- és Prima-díjas, a Teleki Pál Emlékérem kitüntetettje. Főbb művei: Amíg a buszra várunk (versek, Magvető, 1970), Anyagtanulmány (versek, Szépirodalmi, 1977), Élőfilm (regény, Szépirodalmi, 1984), Újra meg újra (versek, Szépirodalmi, 1985), Kivala Palkó Nemlehet-országban (meseregény, Móra, 1987), Levelek haza (regény, Móra, 1989), Szárazföldi tél (válogatott versek, Széphalom, 1991), A két egyorma királyfi (válogatott színpadi művek, Új KÉZirat, 1994), Párbeszéd (versek, Felsőmagyarország, 2002), A kidöntött kerítés (elbeszélések, Széphalom, 2003), Válogatott versek (Magyar Napló, 2007). Több évtizede az országos középiskolás irodalmi pályázatok szervezője, az általa vezetett irodalmi kör segítette számos fiatal költő, prózaíró tehetségének kibontakozását.

M. Nagy Miklós

Nagy Gabriella

Író, költő, kritikus, szerkesztő, irodalomszervező...

1964-ben született Budapesten. Magyar nyelv és irodalom, majd esztétika szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
1992 óta publikál kortárs irodalomról szóló kritikát, verseket és novellát különböző folyóiratokban, illetve gyűjteményes kötetekben.
Vállalok bérbe sírni című verseskötetét 2000-ben a Palatinus Kiadó adta ki. Majd 2003-ban jelent meg ugyancsak a Palatinus Kiadónál Idegen című regénye.
1994 óta JAK-tag (elnökségi stb., jelenleg tiszteletbeli tag és a felügyelő bizottság tagja), 1999-től a Szépírók Társaságának, 2000-től a Magyar Írószövetségnek (2004-ig), 2002-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) tagja.
1999-ben a JAK-füzetek társszerkesztője.
1998-ban Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat kapott, 2000-ben a MAOE ösztöndíját. 2003-ban Greve-díjjal jutalmazták, 2004-ben Bródy-díjat (Idegen című regényéért) és újabb regényére NKA alkotói támogatást kapott. 2005-ben irodalomszervezői tevékenységéért Pro Literatura-díjjal jutalmazták. Ugyanettől az évtől az Új Színház drámaíró ösztöndíjasa (NKA).
A Műcsarnokban dolgozik szerkesztőként és irodalmi programok szervezőjeként.
1998-tól a Törökfürdő kulturális folyóirat szerkesztője, 2000-től megszűnéséig főszerkesztője. Első megjelenésétől megszűnéséig (2006) az Alibi – hat hónapra tematikus könyvsorozat szerkesztője.
Részt vett a Kortárs Irodalmi Adattár (www.kontextus.hu) és a litera (www.litera.hu) irodalmi portál létrehozásában. Jelenleg a 2005-ben Pulitzer-díjat nyert litera felelős szerkesztője és produkciós vezetője.
2007-ben a PCN Filmstúdió megbízásából részt vesz a Márai Sándor: Eszter hagyatéka című regényéből készült, azonos című film forgatókönyvének megírásában. 2007-től a Magyar Televízió Kulissza című műsorának műsorvezető szerkesztője, majd szerkesztője.
Szerkesztésében jelent meg többek között az Eufória – Irodalmi bedekker című könyv (Palatinus, 2002), a Budapest Slam című DVD (Műcsarnok, 2007), Keresztury Tibor mellett társszerkesztője az Eurovízió című antológiának (Litera-könyvek, 2004). A Műcsarnok által megjelentetett könyvek és katalógusok szerkesztője.

Parragh Szabolcs

Parragh Szabolcs magyar, történelem és filozófia szakos tanulmányai után 5 évig a Balassi Intézetben tartott előadásokat külföldi magyar szakos diákok számára a magyar irodalom történetéről és szemináriumokat a kortárs magyar irodalomról. Tanított emellett az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi szakán, elsősorban irodalom és filozófia érintkezési területeivel foglalkozó szemináriumokon (pl. Szellemtörténet vagy Nietzsche és az irodalomtudomány címen) , illetve az Eötvös Collegiumban filozófus diákok számára (Nietzsche, illetve a Posztmodernitás témakörében). Érdeklődési területe elsősorban a kortárs irodalom és a közelmúlt filozófia irányzatainak hatása az irodalomértésre. A Menyhért Anna főszerkesztésével készült Kortárs magyar irodalmi olvasókönyv társzerkesztője.

Pécsi Györgyi

(1958)
kritikus, szerkesztő. Kortárs magyar - kiemelten: határon túli - irodalommal, főleg költészettel foglalkozik. Kismonográfiát írt Kányádi Sándorról, Tőzsér Árpádról, az In memoriam Szilágyi Domokos című kötetet szerkesztette, ill. ezek mellett három tanulmány ill. kritikakötete jelent meg (Olvasópróbák 1., 2., Folytatódik).
Dolgozott - korábban: tanárként, könyvtárosként, aztán - kiadóban (Széphalom Könyvműhely), egyik alapítója az 1991-ben indult Új Könyvpiac című folyóiratnak, 2002-től a lap felelős szerkesztője.
Rendszeresen ír kritákakat, tanulmányokat (Irodalmi Jelen, Bárka, Forrás); 2004-től a Magyar Katolikus Rádióban hetente hangzanak el könyvajánló jegyzetei. Mostanában megpróbál olvasóbarátabb kritikákat írni - mert az a meggyőződése, hogy a világon a legjobb dolog az irodalom, az irodalmat közvetítő kritikát pedig halandó embernek is kell örömmel olvasnia.
Pro Literatura- és József Attila-díjas.

Rácz I. Péter

(Paks, 1974) szerkesztő, irodalom- és zenekritikus, programszervező
Irodalomtudomány és művészettudomány szakokon végzett a Pécsi Tudományegyetemen. Tanított a Balassi Intézetben, a Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakiskolában, öt évig lektorként tevékenykedett a szlovéniai Mariborban, a Maribori Egyetemen. Szervezte a JAK Tanulmányi Napokat, szerkesztette a JAK Füzetek sorozatot és a litera.hu irodalmi portált. Aktív kritikai tevékenységet folytat, jelenleg könyvek szerkesztésével és a JAK Műfordító Tábor szervezésével foglalkozik.

Reményi József Tamás

1949-ben születtem Debrecenben, kisgyerekkorom óta Budapesten élek. 1973-ban az ELTE Bölcsészkarán magyar-orosz szakos tanári diplomát, majd a MÚOSZ-ban 1976-ban újságíró diplomát szereztem.
Az egyetem elvégzése óta folyamatosan kulturális folyóiratok, illetve könyvkiadók szerkesztőségében dolgoztam. A Kritika munkatársaként kezdtem, majd 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese lettem. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgoztam, kisebb kitérővel: 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, illetve főszerkesztője voltam 1992-ig. A század utolsó éveiben a Holnap és a Palatinus könyvkiadók szerkesztőjeként működtem. 1999-től kilenc éven át szerkesztettem a Magyar Rádió Első közlés című versműsorát, egy ideig a Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője voltam. Jelenleg a Palatinus Kiadó irodalmi vezetője vagyok.
1973 óta ugyancsak folyamatosan kritikáim, tanulmányaim jelennek meg folyóiratokban, heti- és napilapokban, nagyobb részt az irodalom, kisebb részben a film és a színház témaköreiben. Az irodalmi tárgyú írásokból kisebb válogatást jelentetett meg az Orpheusz Kiadó (Sinistrától Ibusárig, 1998), majd a Kortárs Kiadó (Zsurnál, 2007). Irodalomtörténészi munkáim közül a Tarján Tamással közösen írt könyvünket említem (Magyar irodalom, 1945-1995; műelemzések. Corvina Kiadó, 1996).Ugyancsak Tarján Tamással hat kötetnyi irodalmi paródiát, szatírát adtunk közre. Az elmúlt években Mátis Líviával Hajnóczy Péter műveit és hagyatékát rendeztük sajtó alá, ezt a munkát most már egyedül kell folytatnom... 2007-ben az Osiris Kiadónál közreadtam H.P. eddigi legteljesebb életmű-kiadását.
1998-ban Pro Literatura-díjat, 2002-ben József Attila-díjat kaptam.

Séllei Nóra

Séllei Nóra (Miskolc, 1961- ) a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete Angol Irodalmi Tanszékének habilitált egyetemi docense.

Fő oktatási és kutatási területe a társadalmi nemek vizsgálata (gendertudomány), a feminista irodalomelmélet és irodalomkritika, valamint 19. és 20. századi angol nyelvű - elsősorban angol - írónők szövegei. Számos publikációja közül kiemelkedik négy könyve: Katherine Mansfield and Virginia Woolf: A Personal and Professional Bond (Frankfurt: Peter Lang, 1996.), Lánnyá válik, s írni kezd: 19. századi angol írónők, valamint Tükröm, tükröm... : Írónők önéletrajzai a 20. század elejéről, illetve Mért félünk a farkastól: Feminista irodalomszemlélet itt és most (mindhárom: Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999., 2001., 2007.). Legfontosabb fordításai közé tartozik Virginia Woolf: Egy jó házból való angol úrilány és Jean Rhys: Nagy mosolyt kérek! című önéletrajza (mindkettő: Artemisz Könyvek, Debrecen: Csokonai, 1999., illetve 2001.), valamint Virginia Woolf: Három adomány című esszéje (Mérleg Könyvek, Budapest: Európa, 2006.). Szerkesztője és fordítója A feminizmus talákozásai a (poszt)modernnel című kötetnek (Debrecen: Csokonai, 2006), és ő szerkesztette A nő mint szubjektum, a női szubjektum című tanulmánykötetet is (Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007.). Az Artemisz Könyvek sorozatszerkesztője volt; jelenleg a Hungarian Journal of English and American Studies szerkesztőbizottsági tagja, valamint részt vesz a Gender Studies című folyóirat (Temesvár) tanácsadó testületének munkájában.

Szentmártoni János

Születési év, hely:1975. XI. 19., Budapest
Telefon:30-324-1233
E-mail:ripolus2@gmail.com

Iskolai végzettség:
ELTE BTK magyar szak (1995-2000)
Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Középiskola (1990-1994)

Szakmai állomások:
- 2000- : Magyar Napló folyóirat versrovatának és a Magyar Napló Könyvkiadónak vezetője, felelős szerkesztője
- 1997: Jelenlét folyóirat társszerkesztője
- 1989-1996: Stádium Fiatal Írók Körének alapító tagja

Publikációs jegyzék:

Kötetek:
- Ulysses helikoptere (versek, Parnasszus, 2008)
- A másik apa (versek, Stádium, 2005)
- Eleven csónak (esszék, kritikák, tanulmányok, Magyar Napló, 2004)
- Itt, a papíron (versek, Széphalom, 2001)
- Madárjós (versek, Tevan, 1998)
- Útszéles magány (versek, Stádium, 1995)
Antológiák:
A sivatag kupolája (Stádium, 1994); Lépcsők a csendbe (Stádium,1996); Budapest szenen (Dumont, 1999); A hasonmások városa (szerk., Stádium, 2000); A névjegyen (Magyar Napló, 2001); Sorsod művészete - Gérecz Attila versei és utóélete (Stádium, 2001); Az év versei 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007 (szerk., Magyar Napló); Verskarácsony 2002 (BEZA Bt); Köszönjük (Novella Kiadó, 2002); Nincs és lehet közt (Masszi, 2002), Nyárdélutáni hold Rómában (Stádium, 2003), Európai utas (Magyar Rádió – Fekete Sas, 2004), Új Átlók Évkönyve (Stádium, 2004) Gyermekemnek (Novella Kiadó, 2005), Bástya (Vörösmarty Társaság, 2005), Tendré un helicóptero (Isla Negra, 2006), Sorsod művészete 2. (Stádium, 2006), Lehetsz-e még hármasikrek? Gérecz Attila-díjasok antológiája 1992-2006 (szerk., Stádium, 2006)

Folyóiratok (vers, esszé, kritika):
Árgus, C.E.T., Bárka, Délsziget, Dunatükör, Európai Utas, Élet és Irodalom, Életünk, Forrás, Hitel, Holmi, Irodalmi Jelen, Iskolakultúra, Jelenlét, Kortárs, Korunk, Lyukasóra, Mozgó Világ, Magyar Napló, Napút, Palócföld, Pannon Tükör, Parnasszus, Polisz, Poszt, Sárkányfű, Somogy, Stádium, Székelyföld, Tiszatáj, Új Forrás, Új Holnap, Várad, Vigília

Díjak:
- József Attila-díj, 2007
- Móricz Zsigmond ösztöndíj; NKA alkotói ösztöndíj, 2006
- Arany János (Artisjus) Kutatói Ösztöndíj, 2005
- NKÖM Édes Anyanyelvünk pályázatán első díj vers kategóriában, 2004
- Tokaji Írótábor Díja, 2003
- NKA-ösztöndíj, 2002
- Gérecz Attila-díj, 1995

Egyéb:
- Verseit fordították angol, bolgár, finn, francia, lengyel, német, román, spanyol nyelvre
- 2004-től a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnökségi tagja
- 2006-tól a Tokaji Írótábor kurátora, a Könyves Szövetség elnöke és az Új Átlók Művészeti Társaság titkára

Sohár Anikó

Tanár, kutató, műfordító. 1986-ban végzett az ELTE-n történelem és összehasonlító irodalomtörténet szakos előadóként. 1987 és 1995 között az ELTE BTK Összehasonlító és Világirodalmi Tanszékén volt tanársegéd. 1993 és 2000 között a Leuveni Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Tanszékén kutatott és tanított, közben előbb az ELTE-n, majd Leuvenben doktorált, komparatisztikából, illetve fordítástudományból. Hazatérése után másfél évet töltött a Miskolci Egyetem Angol Irodalmi Tanszékén. 2002 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán docens. 1991-ben egyik kezdeményezője volt az ELTE BTK-n a speciális műfordítói programnak, s itt a program megszűnéséig, 2009 januárjáig tanított műfordítást és műfordítás-kritikát.

Dr. Szinger András

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója, jogász.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának elvégzése (2000) óta az Artisjus Jogi Főosztályán dolgozik mint jogi előadó, majd osztályvezető, 2007. októberétől főigazgató-helyettes. Jelenlegi pozícióját 2008. július 1-jétől tölti be. Mindemellett a szerzői jog egyetemi oktatója és elméleti művelője: társszerzője a szerzői jogi törvény kommentárjainak, szerzője több szakcikknek, szakterülete az információs társadalom és a szerzői jogi szabályozás viszonya.

Szkárosi Endre

Szkárosi Endre 1952-ben született Budapesten. 1977-ben végzett az ELTE magyar-olasz szakán. 1978-83 között a Mozgó Világ szerkesztőségében dolgozik, 1984-től a JATE-n (ma: Szegedi Tudományegyetem), 1994-től az ELTE Romanisztikai Intézetében tanít irodalmat és művelődéstörténetet. Mint költő és intermédia-művész a hetvenes évek elején kezdi pályáját, experimentális színházi munkát végez, kritikai és szépírásokat publikál. A nyolcvanas években mélyülnek el költői-művészi kutatásai: hangköltészeti és zenei alkotásokat, valamint költői installációkat és vizuális költészeti munkákat készít, videó-műveket és performanszokat mutat be. Számos könyvet, hangkiadványt, katalógust, videómunkát publikált, több hazai és nemzetközi költészeti-művészeti fesztivált szervezett, rendszeresen vesz részt nemzetközi fesztiválokon. Tiz évig szerkesztette a Magyar Rádió számára a "Világgége - Szkárosi Hangadó" című hangköltészeti műsort.

Kutatói tevékenységének középpontjában az elmúlt évtizedek experimentális költészetének és intermediális művészetének története és elmélete áll - e tárgykörben jóhénány tanulmányt publikált itthon és külföldön is különböző nyelveken, és számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián tartott előadást.

Könyvek / Books
ISMERETLEN MONOLÓGOK, Szépirodalmi,1981
K! K! K! (A Fölöspéldány gyűjtése), JAK-Magvető,1986
SZELLŐZŐ MŰVEK (Galántai Györggyel). JAK-Magvető,1990
MI AZ, HOGY AVANTGÁRD - Írások az avantgárd hagyománytörténetéből, Magyar Műhely Kiadó, 2006
MERÜLŐ MONRÓ. Magyar Műhely Kiadó, 2007, p. 155

Hanghordozók / Cassettes&Records
TÁMAD A SZÉL / The Wind Rises (Márta Istvánnal és Bernáth(y) Sándorral), Budapest 1987, London, 1998
RÓZMARI (a Konnektorral), Budapest, 1990
HANGMÁNIA Ungheria-Italia (Enzo Minarellivel), Cento-Budapest, 1992
KADDISH (a Towering Inferno-val), London, Budapest, 1993, 1995
TŰZFAL (a Konnektorral), Bahia, Budapest, 1993
SPIRITUS NOISTER (Kovács-Sőrés-Szkárosi), Budapest, 1994
NEMZETI ZAJZÁRVÁNYOK (a Spiritus Noister-ral), Bahia, Budapest, 1996
SZKÁROSICON (vol. 1, Bird Machine), Budapest, Bahia, 2002
Kurt Schwitters - Spiritus Noister: URSONATE KÉT ÉNEKHANGRA ÉS ZENEI KÖRNYEZETRE (a Spiritus Noisterral), Budapest, Hungaroton, 2003
SZKÁROSI & KONNEKTOR & BERNÁTH(Y), A38, 2004

Nemzetközi antológiák / International anthologies
Baobab (Reggio Emilia), Inter (Québec), Doc(k)s (Ajaccio), Voicimage (Providence), BoXoN (Lyon), Markers (Venezia), Homo Sonorus (Kaliningrad), Impermanenza (Venezia)...

Fesztiválok / Festivals
Amsterdam, Paris, Bologna, Szeged-Budapest, Érsekújvár-Nové Zámky, Ruigoord, Bonn, Łucznica-Warsaw-Kraków, Firenze, New York, Québec, Vevey, Roma, Dresden, Lublin, Fribourg, Stuttgart, Berlin, Glasgow, Venezia, London, Talliándörögd, Wien, Torino, Galway, Edinburgh, Roskilde, Szombathely, Locarno, Pavia, Trieste, Szentendre, Melbourne, Barcelona, Lyon, Napoli, Vicenza, Genova, Monza, Salerno, Catania, Salerno, Milano...

Díjak / Awards
KASSÁK-díj, 1986
LOCUS SIGNI díj, 1994
STELLA DELLA SOLIDARIETA ITALIANA, 2004
JÓZSEF ATTILA díj, 2007

Turczi István

(1957) író, műfordító, irodalomszervező, egyetemi doktor, a Parnasszus költészeti folyóirat és Kiadó alapító főszerkesztője

1978 - 1983 ELTE BTK angol-magyar-finnugor szak
1983 - 1988 a Művelődési Minisztérium irodalmi és művészettájékoztatási főelőadója
1988 - szabadfoglalkozású író, újságíró
1988 - 1993 a Kilátó c. világirodalmi rádiómagazin külsős műsorvezető-szerkesztője
1993 - 1995 a Parnasszus c. televíziós irodalmi vetélkedő műsorvezető-szerkesztője
1995 - a Parnasszus c. költészeti folyóirat és könyvkiadó alapító főszerkesztője
1997 - 1999 a Bartók Rádió Muzsikáló reggel c. adásának állandó külsős műsorvezetője
1999 - 2000 a Playboy főszerkesztője
2003 - 2004 a Magyar ATV Gondolat c. heti kulturális programjának műsorvezetője
2007 - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára (kommunikáció és kreativitás)

A Magyar P.E.N. Club alelnöke
A Magyar Írószövetség választmányának tagja;
az Írószövetség Költői szakosztályának újraválasztott elnöke.
A World Congress of Poets UNESCO-világszervezet vezetőségi tagja
A Kosztolányi-díjat és a Szép Ernő-jutalmat odaítélő szakmai testületek valamint az
NKA Szépirodalmi Kollégiumának kuratóriumi tagja
Díjak, kitüntetések: lengyel Nemzetközi Költészeti Nagydíj, 2004.
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, 2004.
József Attila-díj, 2006.
Mongol Kulturális Akadémia Aranyszalagja, 2006.

Eddig megjelent könyvei:
Verseskötetek:
Segédmúzsák fekete lakkcipőben (1985)
Zene állástalan zongoristáknak (1990)
A nők és a költészet (1991)
Amerikai akció (1991)
Uram, nevezze meg a segédeit! (1993)
Hosszú versek éjszakája (1997)
Csokonai Vitéz Műhely (1999)
Deodatus (2001)
Venus Vulgivaga (2002)
Sms 66 kortárs költőnek (2002)
Hívásra szól a csönd (2004)
Legszebb versei (Székely Magda vál., 2006.)
Áthalások (2007)
Erotikon - Eifert János aktfotóival (2008)
Ezt a nőt nagyon - hangoskönyv (2008)

Regények:
Mennyei egyetem (1987)
...se nélküled (1994)
A többi csak kaland volt, 2005)

Drámák, rádiójátékok:
Neander Kávéház (1989)
Hangdokumentumok -1956 (1989)
A katona története (1990)
Jer és lásd! - A Talmud könyvei (1991)
Revü (Dominó Színpad, 1991)
Anna-bál (Nagyváradi Szigligeti Színház, 1995)
A tintalovag (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996)

Főbb műfordítások:
Itamár Jáoz-Keszt versei (1989)
Modern héber költők (1992)
Sikerkalauz I (1992)
Anais Nin: Vénusz deltája (regény, 1992)
I.B. Singer: A Moszkát család (regény, 1996)
Tengeráramok - mai finn költők (1996)
A dalok ura - mai ausztrál költők (1999)
Th. Keneally: Ballada (regény,2000)
T. Shapcott: Ausztrál horizont (versek, 2004)

Dr. Vasy Géza

Irodalomtörténész, kritikus, 1969 és 2007 között az ELTE BTK tanára, 2007 óta a Magyar Írószövetség elnöke. Munkássága a 20. századi magyar irodalom népi ihletésű körében bontakozott ki. Emellett a nemzedéktárs fiatal költők műveinek elemzését adta, több antológiát szerkesztett új termésükből. Monográfiát írt Sánta Ferencről, Nagy Lászlóról, Kormos Istvánról, kötetnyi tanulmányt Illyés Gyuláról, Juhász Ferencről, Csoóri Sándorról, a Kilencek költőcsoportról. Nagyszabású vállalkozása volt az 1945 utáni magyar irodalom alkotóit bemutató és elemző kétkötetes tanulmánygyűjteménye. Vasy Géza napjaink vezető irodalomtörténészei közé tartozik, József Attila- és Arany János-díjas, a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetettje.

Főbb művei: Sánta Ferenc (monográfia, 1975); Fiatal magyar költők (társszerző, szerk., 1980); Pályák és művek (1983); Csoóri Sándor: Brevárium (szerk., 1988); Galgóczi Erzsébet-emlékkönyv (szerk., 1993); Nagy László-tanulmányok (1994); Sors és irodalom (1995); Nagy László (1995); Irodalmi fogalmak kisszótára (Bárdos Lászlóval, Szabó B. Istvánnal, 1996); Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban (1997); Illyés Gyula évszázada (1998); Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói I–II. (1998–2000); Nagy László (életrajz, 1999); A nemzet rebellise (írások Csoóri Sándorról, 2000); Tárgyiasság és látomás (2000); A Kilencek (2002); Kormos István (2002); Illyés Gyula (2002); Költői világok (2003); Századvégtől ezredvégig (2003); Szarvas-ének (2003); „Hol zsarnokság van”. Az ötvenes évek és a magyar irodalom (2005); Későmodern prózaírók (2007), Tíz kortárs költő (2007); Klasszikusok és kortársak (2007)

Vathy Zsuzsa

1940-ben születtem Pápán. Érettségi után a Veszprémi Vegyipari Egyetemre jelentkeztem. El is végeztem, és öt évig dolgoztam a Százhalombattai Olajfinomítóban, különben vissza kellett volna fizetnem az egyetem alatt kapott ösztöndíjat. Időközben félévet az egykori NDK-ban tölthettem, mint fiatal mérnök "tapasztalatcserén". Erről a félévről szól első megjelent, Útijelentés című novellám. Ezután elhagytam a mérnöki pályát, és mint az akkori fiatal írók közül sokan, üzemi újsárírónak mentem. A Csepeli Papírgyár lapjánál dolgoztam, Balázs József író, Bella István költő társaságában. Legfiatalabb munkatársunk, Seres Attila később diplomata lett. Lapszerkesztőnk Hajtun József, sakk-nagymester volt. Első novelláskötetem 1970-ben jelent meg. Különböző lapoknál - Képes Hét, Kortárs, Ferencváros - 1990-ig dolgoztam, azóta szabadúszó vagyok. Legutolsó könyvem 2009. könyvhetére jelent meg, Angolpark címen.